Bevezetés a bővítőkártyába, beleértve annak alkalmazását [MiniTool Wiki]

Introduction Expansion Card Including Its Application

Próbálja Ki A Műszerünket A Problémák Kiküszöbölésére

Válassza Ki Az Operációs Rendszert Windows 10 Windows 8 Windows 7 Windows Vista Windows XP macOS Big Sur Ubuntu Debian Fedora CentOS Arch Linux Linux Mint FreeBSD OpenSUSE Manjaro Válasszon Kivetési Programot (Opcionálisan) - Python JavaScript Java C# C++ Ruby Swift PHP Go TypeScript Kotlin Rust Scala Perl

Írja Le A Problémáját

Kap Egy Választ

Küldje El E -Mailben Mutasd Meg Az Oldalon

Gyors navigáció:

Mi az a bővítőkártya?

Mi az a bővítőkártya? A bővítőkártya bővítő kártyának, adapterkártyának vagy kiegészítő kártyának is nevezhető. Ez egy nyomtatott áramköri kártya / kártya, amelyet bővítő buszon keresztül más funkciókkal egészítenek ki a számítógépes rendszerhez.

Technikailag elmondható, hogy a számítógép buszhoz csatlakoztatott összes nyomtatott áramköri kártya bővítőkártya, mert „kibővíti” a számítógép funkcióit. Ezért a rendelkezésre álló bővítőkártyák között vannak hangkártyák, videokártyák, hálózati kártyák stb.

Tipp: Ha néhány módszert keres a hangkártyák, videokártyák vagy egyéb dolgok okozta problémák megoldására, akkor ajánlott a MiniTool weboldal.

Minden bővítőkártyát arra használnak, hogy javítsa sajátos funkcióik minőségét. Például egy videokártyát használnak a videó minőségének javítására a számítógépen.

Kapcsolódó bejegyzés: Hogyan lehet megmondani, ha a grafikus kártya haldoklik? 5 jel van itt!

Történelem

• 1973-ban az első kereskedelmi bővítőhely funkcióval rendelkező mikrokomputer a MicralN volt. Az első vállalat, amely de facto szabványt hozott létre, az Altair volt, és 1974 és 1975 között fejlesztette ki az Altair 8800-at, amely később több gyártósá vált, nevezetesen az S-100 lett. busz.
• 1981-ben a BM bevezette az IBM PC-vel a nyomon követhető Industry Standard Architecture (ISA) buszt. Abban az időben a technológiát PC busznak hívták.
• 1991-ben az Intel bevezette PCI slotját az ISA helyére.
• 1997-ben kiadták az AGP buszt. Az AGP buszt kifejezetten videókhoz tervezték.
• 2005-ben a PCI-t és az AGP-t is felváltotta a PCI Express.

Az USB kitalálásával a számítógépek rugalmasabbá váltak, és eszközöket lehet hozzáadni a teljesítmény növeléséhez bővítőkártyák nélkül. A videokártyát és a hangkártyát azonban továbbra is a PC testreszabásához használják.

Alkalmazás

A bővítőkártya fő célja olyan funkciók biztosítása vagy bővítése, amelyeket az alaplap nem biztosít. Például az eredeti IBM PC nem rendelkezett beépített grafikus vagy merevlemez-képességekkel. Ebben az esetben a grafikus kártya és az ST-506 merevlemez-vezérlő kártya grafikus képességet, illetve merevlemez-interfészeket kínált.

Egyes egykártyás számítógépek nem nyújtottak bővítőkártyát, és csak korlátozott változtatások vagy testreszabás céljából biztosíthatnak IC-aljzatokat a táblán. A megbízható több tűs csatlakozók viszonylag magas költsége miatt egyes tömegpiaci rendszerekben (például az otthoni számítógépekben) nem voltak bővítőhelyek, de az alaplap szélén találhatók a kártya szélén lévő csatlakozók, hogy drága illesztő aljzatokat helyezzenek a perifériás berendezések.

Bővített fedélzeti képesség esetén az alaplap egyetlen soros RS232 portot vagy Ethernet portot tud biztosítani. Bővítő kártyák telepíthetők több RS232 vagy több nagyobb sávszélességű Ethernet port biztosítására. Az adott körülmények között az alaplap biztosítja az alapvető funkciókat, míg a bővítőkártyák további vagy továbbfejlesztett portokat biztosítanak.

Fizikai felépítés

A bővítőkártya oldalsó élét a nyíláshoz megfelelő érintkezővel (élcsatlakozó vagy tűcsatlakozó) rögzítik. Elektromos kapcsolatot létesítenek a kártyán lévő elektronikus és az alaplap között.

A perifériás bővítőkártyák általában rendelkeznek csatlakozókkal a külső kábelekhez. PC-kompatibilis személyi számítógépeknél ezek a csatlakozók a szekrény hátulján lévő tartó konzolokban helyezkedtek el. Az ipari hátlaprendszer csatlakozóját a kártya felső szélére, a hátlap csapjaival szemben telepítették.

Az alaplap és a ház formatényezője szerint körülbelül egy-hét bővítőkártya adható a számítógépes rendszerhez. 19 vagy több bővítőkártya telepíthető a hátlapi rendszerbe. A teljes energiafogyasztás és a hőelvezetés korlátozó tényezőkké válnak, ha sok bővítőkártyát adnak a rendszerhez.

Egyes bővítőkártyák egy nyíláshelyet foglalnak el. Például 2010-től sok piacon lévő grafikus kártya kétnyílású grafikus kártya, amely a második nyílást használja aktív helyként hűtőborda ventilátorral.

Egyes kártyák „alacsony profilú” kártyák, ami azt jelenti, hogy rövidebbek, mint a szokásos kártyák, és alacsonyabb magasságú számítógépházakba is felszerelhetők. A külső csatlakozáshoz beállított bővítőkártyát, például hálózati, SAN vagy modemkártyát általában bemeneti / kimeneti kártyának (vagy I / O kártyának) nevezik.

A lényeg

Összefoglalva: ez a bejegyzés elsősorban a bővítőkártyáról szól, ezért a bejegyzés elolvasása után ismernie kell annak történetét, alkalmazását, valamint fizikai felépítését.